Andrea, Gábor és három gyermekük budai családi fészkének átalakulását bemutató sorozatunk első részében megismerhettétek a családot, majd a lakás keresésének szempontjait. A második részben bemutattuk, milyen igényeket kellett kielégítsen a tervezés funkcionális és esztétikai szempontokból. A mai részben azt járjuk közbe, hogy milyen alaprajzi verziók merültek fel a tervezés során.

A folyamatos ingázást elkerülve került megvételre ez a budai lakás. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a család kétlaki élete miatt vidéken is van egy bázisuk, de szinte minden a fővároshoz köti őket, ezért döntöttek úgy, hogy belevágnak egy fővárosi központ kialakításába is, ekkor kerestek meg minket. A tervezés fő hívószava az “együtt” volt, de ugyanakkor az is fontos volt, hogy mindhárom gyereknek meglegyen a külön privát szférája, ahogy azt már a családi házuknál megszokták.

Bár a lakás eredeti tervrajzai nem álltak rendelkezésre, könnyű volt a felmérés, lévén, hogy a lakás teljesen üres volt, így egy kis bontás sem okozott gondot. Erre azért volt szükség, hogy lássuk, a főfalakban hol helyezkednek el az áthidalók, illetve azt is tudnunk kellett, hogy a födém gerendái milyen irányban állnak, hogy kiderüljön, megfelelő lejtést tudunk-e a adni a jelenlegi ejtőcsőtől távolabb kialakítani kívánt új vizesblokk lefolyójának.

Két alaprajzi verziót készítettünk, melyek között sok az átfedés, így először a két variáció azonos részét tárgyaljuk.

A kialakítandó alaprajzon szinte adta magát, hogy a különböző szobákat hogyan helyezzük el: az előszobától balra található hosszúkás konyhából került kialakításra két kisebb gyerekszoba, a jobb oldalon pedig megmaradtak a korábbi funkciók. Hosszasan gondolkodtunk, hogy a korábbi kamra, mosókonyha vagy gardrób funkciót töltsön be, de végül a gardrób nyert.Így az előszoba valóban rendezett képet tud nyújtani, miközben minden kabátnak, cipőnek, és mindenféle felszereléseknek elegendő helyet lehet biztosítani. A mosógép így a gyerekek fürdőjébe került, ahova kádat terveztünk, de egy fejzuhany is beépítésre került, illetve egy mosdót és egy monoblokkos wc-t is becsempésztünk a helyiségbe.

A lányok már iskolás korúak, így szükség volt egy-egy íróasztalra némi tároló lehetőséggel, szekrényre, melyben elég hely van a szezonális ruháknak, és egy-egy ágyra. Andi szobájában kihúzható ágyat terveztünk, hogy alkalomadtán a barátnők is ott tudjanak aludni. Misi szobája a fürdőszobával szemközt található. A helyiségnek ablaka nincs, ezért egy nagy világító ablakot építettünk be Andi szobája felől, hogy itt is legyen természetes fény. Misi régi vágya volt egy emeletes ágy, ami viszont túlzottan összenyomta volna a teret, így kompromisszumként egy magasított ágyat terveztünk, amely alatt a ruhák és játékok számára biztosítanánk tárolóhelyet, így maximalizálva a teret.

Az alaprajz szülői hálót és nappalit magába foglaló része több mozgásteret engedett a fantáziánknak. Itt a két variáció a következő pontokon különbözött:

Az „A” verzióban az előszoba ajtó jobb oldalára került a konyha (ennek alaprajzi elrendezéséről több verzió is készült, játszottunk L-,U-alakkal és szigetes megoldással is), bal oldalára az étkező, a hálóhoz közelebbi területre pedig a nappali került. A hálószoba sarkából leccsipentve ki tudtunk alakítani egy aprócska zuhanyzós fürdőt, a háló bal falán pedig egy óriási, hat méter hosszú gardróbot, mely az egész család számára megfelelő mennyiségű tárolóhelyet tud biztosítani. Ebben az esetben a háló duplaszárnyú ajtajai megmaradnak, így a gardrób és a fürdő között részen ki lehet alakítani egy pamlagos nyugodtabb pihenő részt, mely az ajtók nyitva hagyásakor a nappali teréhez kapcsolódik, az ajtók bezárása esetén pedig a hálóhoz, kellemes kis olvasósarokként.

Ennek a verziónak előnye, hogy megmarad a tér nagyvonalúsága, az átláthatóság a lakáson, illetve, hogy a háló első része a nappali meghosszabbításaként is tud működni. Ez a megoldás a tárolási kérdésére is jó választ ad a hat méteres szekrénnyel. Hátránya, hogy a háló arányaiban kicsit túl nagyvonalú a nappalihoz képest.

A „B” verzióban a nappali és a háló falát elbontanánk és a háló méretét csökkentve építenénk újjá, megszüntetve a duplaszárnyú ajtót. Így - bár továbbra is maradna hely egy tekintélyes méretű gardróbnak (4,5 méter), és lenne hely az ágynak és a zuhanyzónak is -, de egy nagyobb, U alakú konyhát tudnánk kialakítani, és a nappali- étkező rész is tágasabbá válna.

Ennek az elrendezésnek előnye, hogy a nappali-konyha étkező tágasabbá, kényelmesebb méretűvé, a háló pedig kisebbé, de jobban kihasználhatóvá válik. Hátrány, hogy a háló duplaszárnyú ajtaját elveszítjük, és azt egyszárnyúra váltva megszűnik a háló és a nappali terének kapcsolata. A konyha nagyon messzire kerülne a bejárattól és így a szagelszívást is nehezebben lehetne megoldani.

Andrea és Gábor végül az első verziót választották, ugyanis fontos volt számukra, hogy megmaradjon a tér átláthatósága, így belépve szinte az Alkotás utcáig el lehet látni. Bár ennél a verziónál a háló a nappalihoz képest nagyvonalú, mégis könnyen el tudták képzelni, hogy a lányok esténként a pamlagon fekve olvasnak, miközben a nappaliban szabadon lehet bármi mást csinálni.

A következő részben a lakás stílusának kialakításáról lesz szó.